A növényi olajok összetétele és hatásuk a bőrre

Kettős kötések, zsírsavak? A legtöbb ember tudja, hogy a növényi olajok jót tesznek a bőrünknek. De miért is van ez így? És miért különböznek egyáltalán a növényi olajok, és miért nem minden növényi olaj alkalmas minden bőrtípusra? Itt megtudhatja, hogyan befolyásolja a növényi olajok összetétele a hatásukat.

A növényi olajok az egyik legfontosabb alapanyag, amikor szappanokat, krémeket és egyéb kozmetikai termékeket készítünk. Az úgynevezett növényi olajok természetes termékek, és általában különböző növények magjából, magvaiból és terméséből származnak. A jól ismert napraforgóolaj és az olívaolaj, amelyek néhány évvel ezelőtt igazi fellendülést tapasztaltak, ezért növényi olajoknak számítanak. Ezek az olajok különösen fontosak a krémek és szappanok esetében, mivel a növényi olajok összetétele és különböző tulajdonságaik biztosítják, hogy táplálják és hidratálják a bőrt, és hasonlítanak a természetes bőrolajokhoz is.

A szappanok, valamint a krémek és egyéb kozmetikumok keverésekor mindig ügyeljen arra, hogy a növényi olajok kiegyensúlyozott kombinációját használja. Ugyanis nem minden olaj egyforma. A növényi olajok összetétele jelentősen eltérhet, és ezért eltérő hatással lehetnek a bőrre. Egy dolog azonban közös a növényi olajokban: mindegyik zsírsavakból, vitaminokból, provitaminokból és fitoszterolokból áll. Tartalmazhatnak azonban más összetevőket is, amelyeket itt most kihagyhatunk.

A növényi olajok összetétele

Kémiai szempontból a növényi olajokat triglicerideknek nevezik, mivel a glicerinészterekhez általában három zsírsav kapcsolódik. A zsírsavak hosszú szénhidrogénláncú szénhidrogén savak. Érdekes a molekulában lévő kötések közötti kapcsolat: Azokat a láncokat, amelyekben az egyes szénatomok között kettős kötés van, telítetlen zsírsavaknak nevezzük. Az egyszerű kötéseket viszont telített zsírsavaknak nevezik. Egyes zsírsavak több kettős kötéssel rendelkeznek, míg mások csak eggyel. Ha csak egy kettős kötés van, akkor „egyszeresen telítetlen zsírsavaknak” nevezzük őket. Ha azonban a zsírsavnak több kettős kötése van, akkor „többszörösen telítetlen zsírsavnak” nevezik. Sok zsírsav telítetlen, ezért gyorsabban oxidálódnak és avasodnak, mint a telített zsírsavak. Ennek oka, hogy a kettős kötések oxigénnel érintkezve gyorsabban hasadnak szét.

A zsírsavak állaga a kettős kötésektől függ

A kettős kötések azonban nem csak az olajok avasodásáról adnak információt. Az is igaz, hogy a telített zsírsavak olvadáspontja magasabb, mint a telítetlen zsírsavaké. Ez azt jelenti, hogy a telített zsírsavak szobahőmérsékleten általában szilárdak, míg a telítetlen zsírsavak folyékonyak. Az olaj zsírsavösszetételétől függően a növényi olajok szobahőmérsékleten tehát szilárdak, folyékonyak vagy „félig szilárdak”. Ilyen például a kókuszolaj, a sheavaj és a repceolaj, amelyek szobahőmérsékleten teljesen eltérő állagúak.

A növényi olajok összetétele – A növényi olajok zsírsavai

A növényi olajokban található zsírsavak alapvetően a laurinsav, mirisztinsav, palmitinsav, olajsav, sztearinsav, linolsav, α-linolénsav és γ-linolénsav. Mindezek a zsírsavak különböző lánchosszúságúak (szénatomok száma), és különböző számú egyszerű és kettős kötéssel rendelkeznek. Ez teszi a zsírsavak tulajdonságait olyan változatossá. Ezért minden növényi olaj különböző arányban tartalmaz ezekből a zsírsavakból. Ez azt jelenti, hogy az adott növényi olaj tulajdonságai is eltérőek.

Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a zsírsavak a bőrön?

Összefoglalva, ezek a tulajdonságok az egyes zsírsavaknak tulajdoníthatók:

1.Olajsav (egyszeresen telítetlen, hosszú láncú zsírsav): Elősegíti a hatóanyagok behatolását a bőrgátba, puhává teszi a bőrt. Magas olajsavtartalmú növényi olajok: sárgabarackmagolaj, mogyoróolaj, kaméliamagolaj és mások.

2.Laurinsav (telített, középláncú zsírsav): antimikrobiális, gombaölő, hűsítő hatású, a magas laurinsavtartalmú olajok könnyen kenhetőek, sima bőrérzetet eredményeznek, könnyen felvihetőek. Magas laurinsavtartalmú növényi olajok: Jó példa erre a kókuszolaj.

3.Mirisztinsav (telített, középláncú zsírsav): antimikrobiális és állagmegóvó, puha bőrérzetet ad.

4.Palmitinsav (telített, hosszú láncú zsírsav): Nagy arányban megtalálható az emberi bőr faggyújában. Mivel azonban az életkor előrehaladtával ez az arány csökken, az érett bőr számára a magas palmitinsav-tartalmú olajok előnyösebbek. A magas palmitinsav-tartalmú olajok enyhén hidratáló hatásúak és állagot biztosítanak. Vigyázat: enyhén komedogén hatásúak lehetnek. Magas palmitinsavtartalmú növényi olajok: kakaóvaj, homoktövis pépolaj és mások.

5.Sztearinsav (telített, hosszú láncú zsírsav): Aki már készített krémeket, annak ismernie kell ezt a zsírsavat. A krémek állagjavítójaként tisztán is használják, a szappankészítésben pedig arra használják, hogy a szappan nagyon szilárd legyen, és gazdag, stabil habot adjon. A sztearinsav filmréteget képezhet a bőrön, amely gátként működik, és megnehezíti a faggyú elfolyását. Ezért kevésbé alkalmas a foltos bőrre szánt krémekben. Magas sztearinsavtartalmú növényi olajok: Kakaóvaj.

6.Linolsav (kétszeresen telítetlen, hosszú láncú zsírsav): A linolsavban gazdag olajok különösen ajánlottak érzékeny, irritált és száraz bőrre. Kevésbé zsíros hatásúak, könnyűek és jól tolerálhatók. A linolsavban és γ-linolénsavban gazdag olajok még neurodermitikus bőrre is ajánlottak. Magas linolsavtartalmú növényi olajok: esti kankalinolaj, napraforgóolaj, dióolaj, sáfránymagolaj, kenderolaj és mások.

7. γ-linolénsav (háromszorosan telítetlen, hosszú láncú zsírsav): Gyulladáscsökkentő, nyugtató, viszketéscsillapító és regeneráló hatású. Magas arányú γ-linolénsavat tartalmazó növényi olajok: Borágómagolaj.

8. α-linolénsav (háromszorosan telítetlen, hosszú láncú zsírsav): Különösen népszerű az érett bőr esetében, mivel az α-linolénsav elősegíti a sejtregenerációt és aktiválja az új sejtek képződését. Gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Magas α-linolénsav tartalmú növényi olajok: kenderolaj, vadrózsaolaj, homoktövis magolaj és mások.

Mit tartalmaznak még a növényi olajok

A különböző zsírsavak mellett a növényi olajok különböző mennyiségű vitamint is tartalmaznak. Az egyik gyakran előforduló vitamin az A-vitamin vagy annak előanyaga. Az A-vitamin pozitív tulajdonságokat teljesít, mivel regenerálja a bőrt, és bizonyos mértékig még a sejtosztódást is serkenti. Az A-vitaminban gazdag növényi olajok ezért nagyon alkalmasak az érett bőr számára.

A tokoferol magas aránya szintén következetesen pozitív. A tokoferol egy természetes antioxidáns, amely nemcsak a bőrsejtjeinket védi a káros környezeti hatásoktól, hanem megakadályozza, hogy az olaj gyorsan avasodjon. A búzacsíraolaj különösen gazdag tokoferolban.