Az „izolátum” kifejezést szinte minden szappanreceptben használják. A kifejezés a szappanfőzők körében meghonosodott, ezért itt is gyakran használjuk. A szappan vagy nyersszappan izolálásának fő célja, hogy elegendő hőt tudjon kifejleszteni. Ez elősegíti az úgynevezett gélfázist. Ha a szappan már átment a gélfázison, könnyebben kivehető a formából és könnyebben vágható. Selymesebbnek is tűnik. A gélfázis ezért gyakran kívánatos. Mivel azonban a gélfázis különböző okokból nem mindig ajánlott, a szappant nem mindig izolálják.
A szappan izolálása és a gélfázis
A gélfázis elősegítése érdekében a szappanformákat általában izolálják. Ez azt jelenti, hogy törölközővel, takaróval, régi paplanhuzattal stb. letakarják vagy jól becsomagolják őket. A cél az, hogy a szappan a szappanformában bőséges hőt kapjon, és így „beinduljon” a gélfázis. A gélfázis ugyanis jobban beindul, ha sok hőt adunk a szappanragasztóhoz a formában. Ezért van az, hogy a szappanokat néha még a sütőbe is alacsony hőmérsékleten helyezik.
Ha tehát gélfázist szeretnél a szappanodban, akkor lehetőleg szigeteld a szappanformát.
Mennyi ideig kell szigetelni?
Miután a szappant felkavartuk és a szappanformába töltöttük, már lehet is szigetelni. Fedje le a formát (általában fóliával), tekerjen egy törölközőt vagy takarót a forma köré, és helyezze a szappant a szappanformába egy olyan helyre, amely a lehető legmelegebb és gyermekek számára elérhetetlen.
A szappan általában jó 24 óra elteltével kivehető a formából. A szigetelés ezután eltávolítható. Elvileg azonban a takarót vagy törölközőt azonnal eltávolíthatja, amint a szappan már nem forró. Ekkor ugyanis a gélfázis már befejeződött, és nincs értelme tovább szigetelni.
