A pigmentek és színezékek a mindennapi életben – és a természetben – sok mindenben megtalálhatóak. A legtöbb ember nem gondolkodik azon, hogy egyiket vagy másikat hogyan is hívják. Ha azonban saját kozmetikumokat szeretne készíteni, és kapcsolatba kerül pigmentekkel és színezékekkel, akkor tudnia kell, hogy valójában mik azok, és mi a fő különbség az anyagok között.
Pigmentek és színezékek
A színezékek olyan anyagok, amelyek megfelelő színt adnak annak az anyagnak, amelyben benne vannak. Tágabb értelemben ezek a virágok, levelek vagy növényi részek. Ezek a színezékek viszont más anyagoknak is képesek színt kölcsönözni, ha megfelelően feldolgozzák és bizonyos koncentrációban alkalmazzák őket.
Azonban nemcsak a növények, hanem az ásványi anyagok is tartalmazhatnak színezéket, amelyeket ilyenkor pigmenteknek nevezünk. Ezeket csak további adalékanyagok (kötőanyagok, lenolaj vagy gyanta) hozzáadásával lehet színezékké feldolgozni. Mind a színezékeket, mind a pigmenteket színezőanyagoknak is nevezik.
A természetből származó színezékek mindenféle dolog színezésére
Mi a közös a sárgarépában és a céklában? Meghámozásukkal színezik az ujjainkat, ezért adalékanyagok nélkül is könnyen felhasználhatók színezékként. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, különleges kémiai szerkezettel rendelkeznek, és csak így érhető el a színük. Ezeket a színezékeket karotinoidoknak nevezik, és hasonló szerkezetűek a piros, a narancssárga és a sárga színek.
Azonban azok a növények is ilyen kémiai szerkezetet használnak, amelyek kezdetben más színt adnak ki, mint ami később a festés során kijön. A legismertebb példa a levelek zöld színe, amelyet először a klorofill hoz létre. A rózsaszín virágok színezőanyaga az antocianinokon alapul, a farmerek népszerű indigókékje pedig még nem kék a növényben. A növényben egy prekurzor formájában van jelen, amely csak a festés során lejátszódó kémiai folyamatok révén alakul át élénk kék színűvé.
Pigmentek – eredet és felhasználás
A festés és lakkozás szervetlen pigmentekkel előállított színekkel történik. A festékekkel ellentétben a pigmentek sokkal bőségesebbek, és többre van szükség belőlük ahhoz, hogy sok mindennapi anyagot színezzünk. A pigmenteket már évezredekkel a köznépi korszak előtt is ismerték. A 18. század után az ipari termelésben is használták őket. Addig a görögök, a rómaiak és a középkor emberei inkább festékeket használtak, amelyek nemcsak könnyebben beszerezhetők, de nagyon sokoldalúan is felhasználhatók voltak. Más kultúrákban is használtak természetes színezékeket; az ázsiai/arab térségben a rizs sáfránnal való színezése volt és ma is elterjedt.
Pigmentek és színezékek – mi a különbség a kozmetikumokban?
Miért említem mindezt egyáltalán? Van különbség a pigmentek és a színezékek között. Blogokban és barkácsoldalakon állandóan a következőket olvasom: „oldjuk fel a pigmentet, majd dolgozzuk tovább”. Itt azonban nagy tévedés van. A színezékekkel ellentétben a pigmentek nem oldódnak. Ásványi eredetűek és csak diszpergálni lehet őket. Ha tehát pigmenteket használsz a saját szappanod elkészítéséhez vagy fürdőbombák színezéséhez stb., akkor ezeket a pigmenteket nem tudod feloldani. Csak diszpergálni tudja őket a közegben, azaz finoman eloszlatni!
A pigmentek ezért csak korlátozottan alkalmasak fürdőbombákhoz, fürdőcsokoládékhoz stb. Ennek az az oka, hogy amikor a kozmetikai terméket a fürdővízhez adja, és az feloldódik vagy megolvad, a finom pigmentek a fürdőben maradnak, mivel nem oldódnak fel a vízben. A színezőanyagok viszont feloldódnak a vízben, ezért a fürdővízzel kimosódnak. Gyakran könnyebb is velük dolgozni. Ha például saját sampont vagy tusfürdőt szeretne készíteni, használhat színezékeket.
A pigmenteket elsősorban a dekoratív kozmetikumokban használják, azaz púderek, szemhéjfestékek és rúzsok készítéséhez. A pigmentek azonban a saját szappankészítés során is használhatók, mivel a végtermékben általában stabilabbak.
Tipp** Reklámpartner: A pigmenteket és színezékeket, valamint a kozmetikumgyártáshoz szükséges kiegészítőket közvetlenül a Dragonspice-tól rendelheti meg!